„A SEBÉSZET TÖRTÉNETE…1846-BAN KEZDŐDÖTT A NARKÓZIS FELFEDEZÉSÉVEL, S A FÁJDALOMMENTES OPERÁCIÓ LEHETŐSÉGÉVEL. AMI AZELŐTT VOLT, CSUPÁN ÉJSZAKÁJA VOLT A TUDATLANSÁGNAK, A KÍNNAK ÉS A SÖTÉTSÉGBEN VALÓ MEDDŐ TAPOGATÓDZÁSNAK.” BERTRAND GOSSET

„ELKÉPZELHETŐ-E NAGYOBB BIZALOM EGYIK EMBER RÉSZÉRŐL A MÁSIK IRÁNT, MINT AMIKOR VALAKI BELEEGYEZIK ABBA, HOGY A MÁSIK BÓDÍTÓ MÉREGGEL FÁJDALMATLAN ÉS ÖNKÍVÜLETI ÁLLAPOTBA HOZZA ÉS SZEMÉLYÉT NEKI KISZOLGÁLTASSA.” BILLROTH T.

Kérdések és válaszok

"Jo napot azal a kerdesel fordulnek önhöz h csaszarmetszesem lesz es epidulalís erzestelenitö helyett altatast szeretnek mert csaladban apumnak+alapitotak h meszesedese van s h mütetöl lett nemszeretnek igy jarni 23eves vgyk.lehetseges h altasanak?köszönöm" Niki

Tisztelt Kérdező, Kedves Niki !

 

Remélem nem baj, ha a téma komolyságának megfelelően, - ékezetekkel, teljes szavakat helyesen írva, - válaszolok.

A császármetszés mára kialakult és mindennapos gyakorlata a gerinc-közeli (spinális vagy epidurális érzéstelenítés). Ez, többek között a születendő csecsemő védelmében alakult így. Az egyik fő szempont hogy az altatáskor használt gyógyszerek mellékhatásai nem jelentkeznek az újszülöttnél, de van sok más biztonsági szempont is. Ilyen lehet a telt gyomrú vajúdó - szülő nő - altatásának kockázata.

A gerincközeli érzéstelenítéssel kapcsolatban sajnos sok tévhit alakult ki, ilyen az Ön által említett meszesedés is. Bár nem ismerem a történetet, de szinte biztos, hogy édesapjának nem az epidurális érzéstelenítéstől (műtéttől??) lett meszesedése. Így aztán Ön sem fog így járni.

Összegezve, megismétlem korábbi válaszomból:

„A gerincközeli érzéstelenítés megfelelő helyen, kellő körültekintéssel végezve, nem okozhat komolyabb szövődményeket. Bénulással járó idegrendszeri szövődmény csak a szakmai és sterilitási szabályok rendkívül durva megsértése esetén, elvétve fordulhat elő”.

Egyébként pedig, kérem a honlapon, olvassa el a korábbi, főként a regionális érzéstelenítéssel („TÉRDMŰTÉT” „CSÍPŐMŰTÉT” „ÉRZÉSTELENÍTÉS” címmel érkező kérdésekre) , de ugyanúgy az altatással kapcsolatos kérdésekre adott válaszaimat is.

 
Kérdését, bizalmát megköszönve, üdvözlettel,
 
Dr Sugár István

Aneszteziológus

Tisztelt Válaszoló!

Túl vagyok egy vetélésen, amit műtétileg fejeztek be. Ez volt eddig a 3., de ilyen problémám altatás után nem volt még, most lépett csak fel.Amikor az este hazértünk, már érztem, hogy a mellkasomon a sternum középső harmadában van 1 pont amihez ha hozzáérek, akkor fáj. Így nem látszik semmi, nem, kék vagy piros. Ez 2. napja áll fenn és eddig még nem múlt el. Alapból nem fáj, de ha fekszem és oldalra fordulok, akkor is fáj. A torkom kicsit furcsának érzem, de gondolom ez a tubusnak köszönhető. A kérdésem az lenne, hogy megnyomhattták-e valamivel ezt a részt nálam, vagy semmi köze nem lehet az altatáshoz?

Köszönöm válaszát: Emese

Tisztel kérdező, Kedves Emese !

Bár a részleteket nem ismerem, véleményem, hogy a „sternum közepén” kialakult fájdalom nem függhet össze az altatással. A torokpanasz elvileg lehet a tubustól, kíméletes intubálás után is jelentkezhet, pár napig tart. Azonban nem vagyok benne biztos, hogy intubálták a rövid altatáshoz, így ez sem függ össze az altatással. Amennyiben panaszai továbbra is fennálnak, forduljon szakemberhez.

 
Kérdését, bizalmát megköszönve, üdvözlettel,
 
Dr Sugár István
Aneszteziológus

Kedves Doktor Úr/Nő!

Szeretném Öntől megtudni,hogy 6hónapos kislány altatása mennyire veszélyes.A füle mellett van egy kis kinövés amit egy második fülecskének tituláltak.Ez a vesetágulattal hozták össze,amit mára Hál Istennek kinőtt.Amit mondott a sebész orvos,aki műteni fogja,hogy kb:15percet lesz altatásban a gyerek.Ami zavar,hogy kislányom 35hétre született légzészavarral.Ez mennyire befolyásolja az altatást és a veszélyét.Válaszát nagyon köszönöm.

Üdv:egy aggódó anyuka.

Tisztelt Anyuka, Kedves Kata!
 
Aggódását megértem, de nincs mitől félnie.

Egy másik anyuka csecsemőjének altatása kapcsán az alábbi választ adtam.   

Az aneszteziológia sokat fejlődött az elmúlt években, kitűnő készülékeket és új altatószereket fejlesztettek ki, ennek köszönhetően a páciensek biztonsága is sokat javult. Ez egy speciális területe az altatóorvoslásnak, a csecsemőt nem tekinthetjük kis méretű felnőttnek, mások az anatómiai viszonyok, más az élettan, így az érzéstelenítéseket erre képzett gyerekaneszteziológusok végzik.

Speciális eszközökkel, arányosan számított gyógyszeradagokkal az ön gyermekénél fiatalabbakat, sőt akár koraszülötteket is rutinszerűen altatnak, mellékhatások és szövődmények nélkül.

Az, hogy a születés után kialakult légzészavar mennyi kockázatot jelent, ez attól függ milyen típusú volt és járt-e maradandó tüdőkárosodással. Ehhez ismerni kellene a zárójelentést és esetleg a gyerek-pulmonológus véleményét is.

Nekem csecsemőkkel gyakorlatom nincs, és a fent említett információ sem áll rendelkezésemre, így további felvilágosítást adni nem tudok. Mivel az altatás előtt általában szokott lenni előzetes aneszteziológiai konzultáció és vizsgálat, keresse mihamarabb az intézet szakemberét, aki elmondja az előkészítés rendjét és az altatás menetét, valamint az esetleges kockázatot. Ezután aggodalma remélhetőleg teljesen megszűnik.

Kérdését, bizalmát megköszönve kívánok jó egészséget kicsijének,

 
Dr Sugár István
aneszteziológus

 

Tisztelt Doktor Úr!

Én is pánikbeteg vagyok, bár én nem szedek semmiféle gyógyszert. Nekem a fogorvosnál vannak problémáim. A pánikbetegség mellett a garatreflexem is intenzívebb, mint amilyennek kellene lennie, így ha a számba nyúlnak öklendezem. Ezért kerestem olyan helyeket, ahol esetleg elaltatnak, és úgy végzik a fogászati kezelést. Találtam is ilyet, de vannak fenntartásaim. Leírom pontosan, hogy mit találtam az egyik fogászati klinika honlapján:

"Rendelőnkben a fogászati kezelésekhez szükséges legoptimálisabb altatást végezzük. Ennek során a páciens alszik, és ébredés után nem emlékszik semmire! A nálunk végzett altatáshoz nincs szükség előzetes kivizsgálásra, és az altatásnak nincs semmiféle kockázata! ... Az altatást altató szakorvosunk végzi. Az altatás során intravénásan folyamatosan altató, nyugtató, - és fájdalomcsillapító szereket adagol. A beavatkozás helyén a fogorvos, az altatástól függetlenül helyi érzéstelenítést végez. A fogászati kezelés befejezését követően az altatóorvos gyógyszeresen felfüggeszti az altatószer hatását, aminek következtében a páciens rövid idő múlva magához tér. A kezelés után a páciensek kísérővel távoznak a rendelőből."

A kérdésem: Lehetséges előzetes vizsgálatok nélkül altatni? Biztosan nincsen semmiféle minimális kockázata sem? Az altatás egyébként óránként 20 000 Ft-ba kerül. Egy másik klinikán csak az altatást megelőző belgyógyászati vizsgálatok ára 60 000 Ft-ba kerül.

Másik kérdésem: bármilyen altatás után felmerülhet-e hányinger, hányás? Ha igen, milyen mértékű és meddig tart az állapot?

Nagyon hálás lennék ha mielőbb válaszolna ezekre a kérdésekre, mert sajnos senki mástól nem tudom megkérdezni.

Előre is köszönöm!

Tisztelettel: G Anikó

Tisztelt Kérdező, Kedves Anikó!
 
Nem tudom valóban pánikbeteg-e, vagy csak fél a fogorvosi kezeléstől, illetve csupán élénkebbek-e a garatreflexei, mint sok más embernek. Az idézett szöveg érdekes, sok szakmai kérdést vet fel.
 
A fogászati kezelések nagy része helyi érzéstelenítésben elvégezhető, ez a legoptimálisabb, de kivételesen, indokolt esetekben – mint az Öné is -, történhet altatásban.
 
Altatás előtti aneszteziológiai vizsgálat világszerte elterjedt gyakorlat, azonban jogilag nem kötelező. Az aneszteziológus konzultációja az esetleges kockázati tényezők és kísérő betegségek kiderítésére szolgál. Ha szükséges, az aneszteziológus kiegészítő belgyógyászati, vagy más szakorvosi vizsgálatot kérhet.
 
Az előzetes személyes találkozást azért is fontosnak gondolom, mert az altatásra váró ekkor tájékozódhat, mi történik majd vele, hogyan készüljön fel. Kérdéseit felteheti az altatóorvosnak, nem árt tudnia, mennyi a kockázat, mik a veszélyek, mi vár rá. A beavatkozás előtt, kötelezően, beleegyező nyilatkozatot kell aláírnia.
 
Az altatásnak mindig van valamennyi kockázata, a fenti konzultáció is azért terjedt el, hogy ezt a minimálisra csökkentsük.
 
Az altatószer hatását gyógyszeresen felfüggeszteni nem lehet, így nem is ettől ébred a páciens. (A nyugtató-szedatívum gyógyszercsoport készítményeinek hatását tényleg fel lehet függeszteni antidotummal, azonban ezek nem igazi altatószerek – még ha többnyire el is alszanak tőle-.)
 
Mint azt korábbi válaszomban is leírtam, az altató hatású szerek vagy lebomlanak a szervezetben, vagy (mint pl. a gázok, gőzök) távoznak (kilégzés) a szervezetből és hatásuk – az alvás - így múlik el.
 
Valóban az ilyen altatások során folyamatosan, egyenletesen is lehet vénásan bejuttatni a különféle hatású szereket modern adagoló készülékekkel, és kisebb a gyógyszerigény, ha a fogorvos helyi érzéstelenítést is végez. A gyógyszeres hatásfelfüggesztés más hatásmechanizmusú szerekre vonatkozik.
 
Altatás után jogszerűen 6 óra múlva távozhat a páciens, feltétlenül kísérővel.
 
Az altatás utáni hányinger-hányás régi problémája az aneszteziológiának, többnyire az erős fájdalomcsillapító gyógyszercsoport ismert mellékhatása. Tehát a megfelelő adagolással csökkenthető a mennyiség, így kisebb eséllyel jelentkezik a hányás. Azonban hányinger kialakulhat más okból is, és vannak gyógyszerek, kifejezetten azt megelőző hatással. Hogy milyen mértékben (hányinger vagy hányás) alakul ki és meddig tart, az egyénenként változik.
 
A biztonságos altatásról korábbi válaszaimban már írtam, kérem olvassa el azokat is. Ezekben azt is javaslom, hogy kérjék az előzetes megbeszélés lehetőségét az intézet aneszteziológus szakorvosával.
 
Kérdését megköszönve, üdvözlettel,
 

Dr Sugár István
Aneszteziológus

Tisztelt Doktor Úr!

A közeljövőben epeműtétet fognak végrehajtani rajtam, és bevallom, nagyon félek az altatástól. Pánikbeteg vagyok, 0,5. Frontint szedek. De egyfolytában az jár a fejemben, hogy nem fogok felkelni. Kérem, nyugtasson meg, egy pár bíztató szó jólesne!

Segítségét előre is köszönöm, tisztelettel: L. Henriett

Tisztelt Kérdező, Kedves Henriett!

 

Mint azt már korábban, pánikbetegek által feltett kérdésekre is válaszoltam, nincs oka az aggodalomra! Kérem olvassa el a nekik írt válaszaimat is!

Az altatástól való félelme alapbetegségéből is eredhet, amennyiben lehetséges (pl.: gépkocsit nem vezet), a nyugtató adagját átmenetileg emelni, vagy kiegészíteni kell. Fontos, hogy rendkívül erős drukk, izgalom, és leginkább félelem, ne alakuljon ki.

Mindenképp szeretném megnyugtatni, a betegsége kezelésére általában használt antidepresszáns és nyugtató más gyógyszercsoportba tartoznak, mint a vénás altatószer, ezért hatásuk közvetlenül nem összegződik. Természetesen fel fog ébredni, és az sem gond, ha előző nap is beveszi gyógyszereit.

A narkózist általában vénásan adott szerrel vezetjük be, majd szükség szerint adagolt, oxigénnel dúsított altatógázok és gőzök tartják fent az alvás állapotát. A beavatkozás végén ezek adagolását megszüntetjük, jelentős részük kiürül a szervezetből, és a páciens felébred.

Aggodalmától, azért feltétlenül beszéljen az altatást végző aneszteziológussal is, előzetesen!

Ne aggódjon, minden rendben lesz!

 

Kérdését megköszönve, üdvözlettel,

 

Dr Sugár István
Aneszteziológus

Tisztelt Doktor Úr!

Mandulaműtétem lesz a következő héten,szeretném ha altatnának,mert nagyon félek az ijesmitől(2-szer elájultam a fogorvosnál+a gégészeti vizsgálat közben isSosem műtöttek még 20éves vagyok)
úgyhogy igen nagy esélyét látom,hogy a műtét alatt is elájulnék.Ezért is döntenék az altatás mellett.Persze
a fül-orr gégész ezt másként látta, mindvégig leakart erről beszélni.Nos kérdésem az lenne,vajon miért?-talán azért mert nagyon rossz lehet az ébredés?
Nem tudom vajon akadálya lehet -e az altatásnak, mert korábban (még 4 éves koromban)diagnosztizáltak nálam szívzörejt,de azt mondta a kardiológus,ez nem jelent különösebb gondot.
Ekkor is lehet altatni?

Köszönettel: Orsi.

Tisztelt Kérdező, Kedves Orsi!

 

Megértem, hogy inkább az altatást választja, de az altatás előkészítésének és kivitelezésének több feladata van. Mindez alaposabb kivizsgálást és hosszabb elfoglaltságot jelent, a műtő tovább foglalt, ezért az operáló doktorok nem örülnek ennek. Az is előfordulhat, hogy aneszteziológus hiány miatt a műtét halasztódik. Inkább ezek miatt és nem a kellemetlen ébredés okán próbálták lebeszélni.

De korábbi ájulásai és félelme miatt választása indokolt. Ébredéskor többnyire már csak az aneszteziológus orvos és asszisztense van jelen, általában nyugodt és kellemes az ébredés, mandulaműtét után a nyelési zavar és esetleg a fájdalom lehet zavaró. Az előbbi velejárója a beavatkozásnak, az utóbbi, megfelelő gyógyszeradagolással csökkenthető.

A „szívzörej” általában nem jelent akadályt de fontos tudni milyen jellegű. Ha még mindig fennáll, vagy bármi panasza van, altatás előtt friss kardiológiai szakvélemény (ultrahang vizsgálat) szükséges.

Minderről feltétlenül beszéljen az altatást végző aneszteziológussal is, előzetesen!

 

Kérdését megköszönve, üdvözlettel,

 

Dr Sugár István
Aneszteziológus

T.Doktor Úr!

2hét múlva kell mennem csípő műtétre(diagnózis:Coxae saltans)
17éves vagyok, sosem műtöttek még,egy kicsit tartok az altatástól.
Viszont 2kb.20perces beavatkozásról van szó,ezért ajánlották az altatást.
Mondjuk inkább altassanak, minthogy a gerincérzéstelenítés miatt lebénuljak, vagy tartós fájdalom alakuljon ki a tűszúrás helyén + fejfájás.Ezeket az információkat egy ismerősöm mondta,neki máig is fáj a szúrás helye,és azt mondta ha választhatna ismét,csakis altatást kérne!-Hogy őszinte legyek kicsit megíjesztett, ezért is ragaszkodom az altatáshoz az ortopédorvos tanácsát megfogadva.
De még hátra van az altatóorvosi vizsgálat,ami néhány nap múlva lesz.
Addig is szeretném tudni hogyan altatnak, és ami különösen éérdekel,hogyan fognak felébreszteni??? mennyire lesz erős a fájdalom az ébredés után?

Köszönöm válaszát: Dóri.

Tisztelt Kérdező, Kedves Dóri !

 

A műtéti érzéstelenítés módját nem (feltétlenül) a beavatkozás hossza határozza meg, és nem az operatőr dönt.

(legfeljebb az aneszteziológus doktor és a műtétet végző sebész megbeszélik, mi az adott esetben és az adott intézetben a legjobb választás).

De ez az aneszteziológus felelőssége és a részletes tájékoztatás után a beteg választása.

A gerinc-közeli érzéstelenítés után bénulás, mint azt korábbi kérdésre / lásd: „térdműtét” / válaszolva írtam, szinte elképzelhetetlen.

„A gerincközeli érzéstelenítés megfelelő helyen, kellő körültekintéssel végezve, nem okozhat komolyabb szövődményeket. Bénulással járó idegrendszeri szövődmény csak a szakmai és sterilitási szabályok rendkívül durva megsértése esetén, elvétve fordulhat elő”.

 

Sajnos vannak tévhitek és rémhírek a módszerrel kapcsolatban.

 

Napjainkban a szúrás egy nagyon vékony tűvel történik, kötőszöveti szalagokon át, melyekben nincsenek fájdalomérző rostok. Maradandó fájdalmat csak az eltévedt tű okozhat, de ez elkerülhető tűvezető használatával és a helyes irány gondos megválasztásával. A fejfájás pedig, mint gyakran kiderül, legtöbbször a beteg fegyelmezetlensége miatt alakul ki.

 
Szintén a „térdműtét”-re válaszolva írtam: 

A gerincközeli érzéstelenítéssel egyébként is érdemes megbarátkoznia, hiszen ha egykor gyermeket szeretne, találkozhat vele, akár szülési fájdalomcsillapításként az epidurális, vagy császármetszéshez a spinális formájával.

Kérdéseit feltétlenül beszélje meg az altatóorvosi vizsgálat során leendő aneszteziológusával.

A narkózist általában vénásan adott szerrel vezetjük be, majd szükség szerint adagolt, oxigénnel dúsított altatógázok és gőzök tartják fent az alvás állapotát. A beavatkozás végén ezek adagolását megszüntetjük, jelentős része kiürül, és a páciens felébred.

Mivel a narkózis része az erős fájdalomcsillapító adása is, a műtét végén a fájdalom erőssége attól is függ, mennyit és mikor kap a szerből. A műtét utáni időszakban a különböző típusú fájdalomcsillapítók adása ismételhető.

 

Kérdését megköszönve, üdvözlettel,

 

Dr Sugár István

aneszteziológus

T.Doktor úr!

30 éve egy vakbélműtét után erős szédülés vett rajtam erőt. Termeszetesen a műtét utáni gyengeségre fogtákAztán a szédülés maradt , gyengült-erősödött, szivpanaszokkal társult,majd pánikbetegséget állapitottak meg.Milyen megfigyelések/irodalom vannak ezzel kapcsolatban?Nagyon emlékszem, hogy az altatás kezdetén volt egy pillanat, amikor nem kaptam levegőt, akartam szólni, persze már nem tudtam.Én az egész "pánikbetegségemet" ennek tudom be, mert mindig a "legjobb" orvosok vizsgáltak, csoportterápia , pszichológus, gyógyszerek tömkellege, de csak az utóbbi néhány évben tudtam, valamelyest "emberhez méltó" életet élniMost ujabb altatásnak nézek elébe, epekőműtét, de szeretném gerinc érzéstelenitésben + enyhe kábító/altató injekció kombinációjával "megélni"Van-e erre mód, megérti-e az altató orvos a problémámat?

köszönettel
Regina

Kedves Regina!

 

30 évvel ezelőtt egészen más volt az altatás, mint most.

A műtét utáni szédülés-gyengeség több okból alakulhat ki, lehet például a használt erős gyógyszerek mellékhatása, vagy a folyadékhiánytól. Azonban ez legkésőbb néhány nap után rendeződik. Az elhúzódó mellékhatásoknak a pánikbetegségben játszott szerepét nem ismerem, ez a pszichológia szakterülete.

Amikor levegőt nem kapott és szólni sem tudott, az, az a helyzet volt, mikor az elaltató gyógyszer hatása elmúlt, vagy még nem kapta meg, miközben az izombénító már hathatott. Ilyen helyzet régen sajnos előfordulhatott, erről olvasni közleményeket a szakirodalomban.

Epehólyag műtét manapság többnyire úgynevezett laparoscopos módszerrel történik, ebben az esetben a hasüreg gázzal történő feltöltése/felfújása miatt ez csak altatásban végezhető.

 

Hagyományosan végzett epehólyag eltávolításhoz elvileg lehet gerinc-közeli (= epidurális) érzéstelenítést alkalmazni nyugtató kiegészítéssel. Ennek kivitelezése rendkívül nagy gondosságot követel de a teljes fájdalommentesség akkor sem garantálható. Ugyanakkor az érzéstelenítés blokkolhatja a légzőizmok mozgató beidegzését, amitől ismét átélheti, hogy „nem kap levegőt”. Mindezek miatt ez a módszer nem vált széles körben alkalmazott eljárássá.

 

Javaslom, válassza a gyakorlott szakember által végzett és gondosan felügyelt altatást. 

Kérdését megköszönve, üdvözlettel,

 

Dr Sugár István
aneszteziológus

 

(amennyiben bővebb választ igényel, vagy további kérdése van kérem próbáljon a weblap üzemeltetője közvetítésével e-mailben vagy mobil telefonon elérni)

Tisztelt Doktor Úr!

Aggódó anyukaként írok önnek remélve, nincs mitől félnem.
8 hónapos kisfiam lábfejlődési rendellenességgel született,( kétoldali dongaláb) 2 hét múlva esedékes az első korrekciós műtét,melyet altatásban végeznének el.
Ahogy közeleg az idő nagyon félek, hogyan hat majd erre a kis csöpp szervezetre az altatószer.Még nem beszéltünk az ottani aneszt.orvossal,mégis türelmetlen vagyok e téren mi-és hogyan fog zajlani,hogyan altatnak egy ilyen kis gyermeket mint az én kis kincsem és milyen mellékhatások várhatók a kora miatt nem-e túl kockázatos????

válaszát előre is köszönöm!

Anna.

Tisztelt Anyuka, Kedves Anna!

Aggódását megértem, de nincs mitől félnie.

Az aneszteziológia sokat fejlődött az elmúlt években, kitűnő készülékeket és új altatószereket fejlesztettek ki, ennek köszönhetően a páciensek biztonsága is sokat javult.

Ez egy speciális területe az altatóorvoslásnak, a csecsemőt nem tekinthetjük kis méretű felnőttnek, mások az anatómiai viszonyok, más az élettan, így az érzéstelenítéseket erre képzett gyerekaneszteziológusok végzik. Speciális eszközökkel, arányosan számított gyógyszeradagokkal az ön gyermekénél fiatalabbakat, sőt akár koraszülötteket is rutinszerűen altatnak, mellékhatások és szövődmények nélkül.

Nekem csecsemőkkel gyakorlatom nincs, így a korrekciós műtét szokásos érzéstelenítési módszereiről további felvilágosítást adni nem tudok. Mivel az altatás előtt általában szokott lenni előzetes aneszteziológiai konzultáció és vizsgálat, keresse mihamarabb az intézet szakemberét, aki elmondja az előkészítés rendjét és az altatás menetét. Ezután aggodalma remélhetőleg teljesen megszűnik.

Kérdését, bizalmát megköszönve kívánok jó egészséget kicsijének,

 

Dr Sugár István

 

aneszteziológus

Tisztelt Doktor Úr!

Kérdésem a következő lenne: 1 hete volt egy térdsérülésem és elképzelhető, hogy néhány hét múlva lesz egy artroszkópiás térdműtétem. Ön altatást vagy gerincérzéstelenítést javasol? Nagyon félek mindkettőtől, egyik sem volt még.
24 éves vagyok, eddig egy mandulaműtétem és egy szájsebészeti műtétem volt összesen. Altatástól a kóma miatt, érzéstelenítéstől a bénulás miatt félek.
Olvastam, hogy akinek gerincferdülése van, nem kaphat a gerincébe érzéstelenítőt, nekem nem túl jó a tartásom, de szerintem nincs nagy gerincferdülésem.
Mit javasol?? Local érzéstelenítéssel tudomása szerint végeznek-e valahol arttoszkópiás térdműtétet??

Válaszát köszönöm:
Judit

Tisztelt Kérdező, Kedves Judit!

 Amennyiben valóban hosszabb műtét tervezett, (és nem egy rövid diagnosztikai beavatkozásról van szó) feltétlenül a gerincközeli érzéstelenítést javaslom. A drukk érthető, félelme alaptalan. A gerincközeli érzéstelenítés megfelelő helyen, kellő körültekintéssel végezve, nem okozhat komolyabb szövődményeket. Bénulással járó idegrendszeri szövődmény csak a szakmai és sterilitási szabályok rendkívül durva megsértése esetén, elvétve fordulhat elő.

A rossz tartás nem feltétlenül jár gerincferdüléssel, főleg fiatal korban. A gerincferdülés sem abszolút ellenjavallat a beavatkozás elvégzéséhez. Naponta igen sok idős, jelentősen deformálódott gerincű, csípőtáji törést szenvedett beteg kerül műtétre, az érzéstelenítésük majd minden esetben spinális (gerincközeli). Legfeljebb ilyenkor nehezebb kivitelezni azt, ezért hasznos lehet a röntgenfelvétel.

A gerincközeli érzéstelenítéssel egyébként is érdemes megbarátkoznia, hiszen ha egykor gyermeket szeretne, találkozhat vele, akár szülési fájdalomcsillapításként az epidurális, vagy császármetszéshez a spinális formájával.

Az altatással összefüggésben kialakult kóma, mint oxigénhiányos állapot következménye, manapság, a páciensek paramétereinek és az altatógépek működésének kiterjedt monitorozásával biztonsággal elkerülhető.  

A helyi (lokális) érzéstelenítést általában az operatőr maga végzi, ezért erről nem tudok nyilatkozni.

 

Kérdését megköszönve, üdvözlettel,

 
Dr Sugár István
aneszteziológus

Tisztelt Dr.Úr!

Még csak ismerkedem az oldallal,és nem tudom jó helyre írtam-e.4 hetes terhes vagyok,és el kell vetetnem különböző okok miatt,erre nem térnék ki.3 éve serotort 20mg/nap és esténként 0.25 frontint szedek.Többször próbáltam leszokni,de nem ment,mert újra pánikolok.Most,hogy egy ilyen műtéten kell átesnem,borzasztóan félek,minden percben arra gondolok,hogy mi fog történni az altatáskor,nem gond-e az állandó gyógyszerem.Meg tud valamivel nyugtatni? Szedhetem a gyógyszert előtte napon is?Felébredek? (Mondtam,hogy pánikolok:))

Köszönettel:
Aggódó 34 éves.

Tisztelt kérdező!

Gondolom elolvasta az előző pánikbeteg kérdésére adott választ. Ebből Önre is vonatkozik, hogy félelme alapbetegségéből ered, és ha lehet, (pl. gépkocsit nem vezet), a nyugtató adagját átmenetileg emelheti. Fontos, hogy rendkívül erős drukk, izgalom, és leginkább félelem, ne alakuljon ki.

Mindenképp szeretném megnyugtatni, az antidepresszáns és nyugtató más gyógyszercsoportba tartoznak, mint a vénás altatószer, ezért hatásuk közvetlenül nem összegződik. Természetesen fel fog ébredni, és az sem gond, ha előző nap is beveszi gyógyszereit. Főleg a Serotor hosszabb idő alatt fejti ki hatását, tehát ha egy napot kihagy, nem ürül ki a szervezetéből.

 

Minderről feltétlenül beszéljen az altatást végző aneszteziológussal is, előzetesen!

Ne aggódjon, és csak semmi pánik!

Amennyiben további kérdései vannak, készséggel állok rendelkezésre, illetve szívesen vennék visszajelzést, ha már sikerrel túl van a vizsgálaton.

Kérdését megköszönve, üdvözlettel,

 

Dr Sugár István
Aneszteziológus

Tisztelt Doktor úr!

1év alatt sokszor altattak (8szor). Meg szeretném kérdezni,hogy élettanilag lesz -e valami követkeszménye?
Káros az egészségre?

Előre is köszönöm.
Beatrix

Tisztelt Kérdező, Kedves Beatrix!

 

Nem ismerve, mi miatt altatták korábban, milyen műtétet terveznek most, és milyen kísérő betegségei vannak, rövid válaszom a következő:

Az altatás káros hatását leginkább a szövődmények jelentik. A mai modern gyógyszerekkel, és a megbízható betegellenőrző készülékek használatával, a káros hatás lehetősége és a szövődmény kockázata  csökkent.

Az altatáskor használt és megfelelően adagolt gyógyszerek, a szervezetből néhány nap alatt jelentősebb káros hatás nélkül teljesen kiürülnek. Mindez, természetesen nagyban függ attól is, milyen módszerrel és mennyi ideig altatják.

 

Fontos lenne még tudni, hogy a korábbi narkózisok rendben zajlottak-e és Ön hogyan élte meg (emlékképek, ébredés, stb.).

Feltétlenül beszéljen az altatást végző aneszteziológussal, előzetesen!


Gyakran szükséges, hetente akár több alkalommal is altatni valakit, de a közlemények káros hatásról nem számolnak be. Így az Ön altatása is várhatóan káros hatás és szövődmény nélkül fog megtörténni.


Kérdését és bizalmát megköszönve,

 

Dr Sugár István

aneszteziológus

Tisztelt Doktor Úr!

Vékony bél vizsgálatot fognak végezni nálam. Altatásban kértem, mert pánik beteg vagyok.Xanax 0,25 tablettát szedek napi 3*1- et, Dapson-Fatolt napi 2*1 et.
Műtöttek már altatásban többször, de most nagyon tartok tőle. Mekkora a kockázata annak, hogy valami baj történik velem az altatás során?

Üdvözlettel:P.H.G.

Kedves Asszonyom,

 

Nem derül ki, a Dapson-Fatolt milyen indikáció alapján szedi, és korábbi altatásai előtt is szedte-e már? Irodalmi adatok szerint ilyenkor a methemoglobin-szint ellenőrzése feltétlenül szükséges.

Az altatástól való félelme alapbetegségéből is eredhet, amennyiben lehetséges (pl.: gépkocsit nem vezet), a nyugtató adagját átmenetileg emelni, vagy kiegészíteni kell. Fontos, hogy rendkívül erős drukk, izgalom, és leginkább félelem, ne alakuljon ki.

Az altatás kockázata főként a kísérő betegségektől függ, ha ezek miatt nem volt korábban szövődmény, várhatóan most sem lesz. A vizsgálat fájdalommentes elvégzéséhez kisebb kockázatot jelentő altatási módszer is elégséges.

Ha az altatás előtti találkozáskor mindezt részletesen megbeszéli az aneszteziológus orvossal és betartja tanácsait, minimális esélye van az altatással kapcsolatos komoly szövődmény kialakulásának.

Amennyiben további kérdései vannak, készséggel állok rendelkezésre, illetve szívesen vennék visszajelzést, ha már sikerrel túl van a vizsgálaton.

Kérdését megköszönve, üdvözlettel,

 

Dr Sugár István
aneszteziológus

T. Doktor Úr!

Az alábbi ortopéd státusszal rendelkezem. Mi a véleménye kaphatok szüléskor gerincbe érzéstelenítést? Érinti az a problémás területemet?

"Vizsgálattal b.o. alsó végtagot kímélő járás, b.o. jelzetten poz. AV nyújtási próba, b.o mm. peronei, m. ext.hall.long., m.tib.ant. 4, egyebeket intact motorium, b.o. L.5 paraesthesia. Szabad csípőmozgások. Rtg. felvételen b.o. convex lumbalis scoliosis"

Válaszát előre is köszönöm!
Szabó Mónika

Kedves Szabó Mónika!  

A honlap még csak részlegesen működik, emiatt a késlekedő válasz és elnézést érte. Köszönöm kérdését és a következőt válaszolom:

A leírt neurológiai státusz önmagában nem kontraindikálja a szüléskor alkalmazott gerinc közeli (spinális vagy epidurális) érzéstelenítés elvégzését. Kérdés, mi okozza ezeket a tüneteket, a scoliosis, vagy valami más! Az külön szerencse, hogy már van egy neurológiai státusz, ami rögzíti a meglévő állapotot és így kizárható az érzéstelenítés okozta (állapot)változás.

Amennyiben a gerinc görbülete a szúrás helyén jelentősen megváltozott, megnehezítheti a beavatkozás elvégzését, ezért feltétlenül a röntgenfelvétel megtekintése és gyakorlott kéz szükséges.  

Összegezve: amennyiben más ellenjavallata nincs a regionális érzéstelenítésnek, úgy mind a szülési fájdalom csillapítására, mind (az esetleges) császármetszés érzéstelenítésére kaphat akár spinális, akár epidurális módon fájdalomcsillapítást
 
Üdvözlettel:
Dr. Sugár István
aneszteziológus

ALTATTÁK MÁR?
MONDJA EL (JÓ VAGY ROSSZ) ÉLMÉNYÉT, MEGBESZÉL(HET)JÜK
ALTATNI FOGJÁK?
TEGYE FEL KÉRDÉSÉT, TUDJUK MEG FÉLELMÉT, MEGBESZÉL(HET)JÜK