„A SEBÉSZET TÖRTÉNETE…1846-BAN KEZDŐDÖTT A NARKÓZIS FELFEDEZÉSÉVEL, S A FÁJDALOMMENTES OPERÁCIÓ LEHETŐSÉGÉVEL. AMI AZELŐTT VOLT, CSUPÁN ÉJSZAKÁJA VOLT A TUDATLANSÁGNAK, A KÍNNAK ÉS A SÖTÉTSÉGBEN VALÓ MEDDŐ TAPOGATÓDZÁSNAK.” BERTRAND GOSSET

„ELKÉPZELHETŐ-E NAGYOBB BIZALOM EGYIK EMBER RÉSZÉRŐL A MÁSIK IRÁNT, MINT AMIKOR VALAKI BELEEGYEZIK ABBA, HOGY A MÁSIK BÓDÍTÓ MÉREGGEL FÁJDALMATLAN ÉS ÖNKÍVÜLETI ÁLLAPOTBA HOZZA ÉS SZEMÉLYÉT NEKI KISZOLGÁLTASSA.” BILLROTH T.

Pánikbeteg (is)

Vendég, 2009, november 6 - 15:28

Tisztelt Doktor Úr!

Én is pánikbeteg vagyok, bár én nem szedek semmiféle gyógyszert. Nekem a fogorvosnál vannak problémáim. A pánikbetegség mellett a garatreflexem is intenzívebb, mint amilyennek kellene lennie, így ha a számba nyúlnak öklendezem. Ezért kerestem olyan helyeket, ahol esetleg elaltatnak, és úgy végzik a fogászati kezelést. Találtam is ilyet, de vannak fenntartásaim. Leírom pontosan, hogy mit találtam az egyik fogászati klinika honlapján:

"Rendelőnkben a fogászati kezelésekhez szükséges legoptimálisabb altatást végezzük. Ennek során a páciens alszik, és ébredés után nem emlékszik semmire! A nálunk végzett altatáshoz nincs szükség előzetes kivizsgálásra, és az altatásnak nincs semmiféle kockázata! ... Az altatást altató szakorvosunk végzi. Az altatás során intravénásan folyamatosan altató, nyugtató, - és fájdalomcsillapító szereket adagol. A beavatkozás helyén a fogorvos, az altatástól függetlenül helyi érzéstelenítést végez. A fogászati kezelés befejezését követően az altatóorvos gyógyszeresen felfüggeszti az altatószer hatását, aminek következtében a páciens rövid idő múlva magához tér. A kezelés után a páciensek kísérővel távoznak a rendelőből."

A kérdésem: Lehetséges előzetes vizsgálatok nélkül altatni? Biztosan nincsen semmiféle minimális kockázata sem? Az altatás egyébként óránként 20 000 Ft-ba kerül. Egy másik klinikán csak az altatást megelőző belgyógyászati vizsgálatok ára 60 000 Ft-ba kerül.

Másik kérdésem: bármilyen altatás után felmerülhet-e hányinger, hányás? Ha igen, milyen mértékű és meddig tart az állapot?

Nagyon hálás lennék ha mielőbb válaszolna ezekre a kérdésekre, mert sajnos senki mástól nem tudom megkérdezni.

Előre is köszönöm!

Tisztelettel: G Anikó

»

Tisztelt Kérdező, Kedves Anikó!

Beküldő: admin. Beküldés időpontja: 2009, november 8 - 16:52.
Tisztelt Kérdező, Kedves Anikó!
 
Nem tudom valóban pánikbeteg-e, vagy csak fél a fogorvosi kezeléstől, illetve csupán élénkebbek-e a garatreflexei, mint sok más embernek. Az idézett szöveg érdekes, sok szakmai kérdést vet fel.
 
A fogászati kezelések nagy része helyi érzéstelenítésben elvégezhető, ez a legoptimálisabb, de kivételesen, indokolt esetekben – mint az Öné is -, történhet altatásban.
 
Altatás előtti aneszteziológiai vizsgálat világszerte elterjedt gyakorlat, azonban jogilag nem kötelező. Az aneszteziológus konzultációja az esetleges kockázati tényezők és kísérő betegségek kiderítésére szolgál. Ha szükséges, az aneszteziológus kiegészítő belgyógyászati, vagy más szakorvosi vizsgálatot kérhet.
 
Az előzetes személyes találkozást azért is fontosnak gondolom, mert az altatásra váró ekkor tájékozódhat, mi történik majd vele, hogyan készüljön fel. Kérdéseit felteheti az altatóorvosnak, nem árt tudnia, mennyi a kockázat, mik a veszélyek, mi vár rá. A beavatkozás előtt, kötelezően, beleegyező nyilatkozatot kell aláírnia.
 
Az altatásnak mindig van valamennyi kockázata, a fenti konzultáció is azért terjedt el, hogy ezt a minimálisra csökkentsük.
 
Az altatószer hatását gyógyszeresen felfüggeszteni nem lehet, így nem is ettől ébred a páciens. (A nyugtató-szedatívum gyógyszercsoport készítményeinek hatását tényleg fel lehet függeszteni antidotummal, azonban ezek nem igazi altatószerek – még ha többnyire el is alszanak tőle-.)
 
Mint azt korábbi válaszomban is leírtam, az altató hatású szerek vagy lebomlanak a szervezetben, vagy (mint pl. a gázok, gőzök) távoznak (kilégzés) a szervezetből és hatásuk – az alvás - így múlik el.
 
Valóban az ilyen altatások során folyamatosan, egyenletesen is lehet vénásan bejuttatni a különféle hatású szereket modern adagoló készülékekkel, és kisebb a gyógyszerigény, ha a fogorvos helyi érzéstelenítést is végez. A gyógyszeres hatásfelfüggesztés más hatásmechanizmusú szerekre vonatkozik.
 
Altatás után jogszerűen 6 óra múlva távozhat a páciens, feltétlenül kísérővel.
 
Az altatás utáni hányinger-hányás régi problémája az aneszteziológiának, többnyire az erős fájdalomcsillapító gyógyszercsoport ismert mellékhatása. Tehát a megfelelő adagolással csökkenthető a mennyiség, így kisebb eséllyel jelentkezik a hányás. Azonban hányinger kialakulhat más okból is, és vannak gyógyszerek, kifejezetten azt megelőző hatással. Hogy milyen mértékben (hányinger vagy hányás) alakul ki és meddig tart, az egyénenként változik.
 
A biztonságos altatásról korábbi válaszaimban már írtam, kérem olvassa el azokat is. Ezekben azt is javaslom, hogy kérjék az előzetes megbeszélés lehetőségét az intézet aneszteziológus szakorvosával.
 
Kérdését megköszönve, üdvözlettel,
 

Dr Sugár István
Aneszteziológus

ALTATTÁK MÁR?
MONDJA EL (JÓ VAGY ROSSZ) ÉLMÉNYÉT, MEGBESZÉL(HET)JÜK
ALTATNI FOGJÁK?
TEGYE FEL KÉRDÉSÉT, TUDJUK MEG FÉLELMÉT, MEGBESZÉL(HET)JÜK